2008. május 13., kedd

Gyerekek

A tanítónő:

- Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó.

Bekapcsolom a hangszórót és felhívok egy tetszőleges számot.

- Itt Horváth-lakás.

- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.

- Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk.

Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni. Kezét csókolom!

- Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt, udvarias ember az alapfokon.

A tanítónő felhívja ugyanazt a számot:

- Itt Horváth-lakás.

- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.

- .. Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel.

Még egyszer: Itt nincs egyetlen egy Zolika sem! Megértette?

- Hallottátok, hogy reagál egy ember a második fokon.

Most jön a legmagasabb fok.

A tanító néni felhívja ugyanazt a számot:

- Itt Horváth-lakás.

- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.

- Már megint te vagy, te hülye ku.... Menjél vissza a jó ku.. anyádba,

ahonnan jöttél.

Vagy hülye vagy, vagy te engem akarsz....

- Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka.

Egy vöröshajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból:

- Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat!

- Mutasd meg, Jenőke.

A gyerek felhívja ugyanazt a számot:

- Itt Horváth-lakás.

- Itt Zolika, volt valami hívás a számomra?

Nincsenek megjegyzések: