Fecske anyó

Réges-régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti
mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a
bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a
mesemondásra.
- Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves
szakállas figura. - Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli
felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A
mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta:
- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint ekkor a
hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a
folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a
következő mondat után hagyta el a stúdiót:
- ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...