A tanítónő:
- Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó.
Bekapcsolom a hangszórót és felhívok egy tetszőleges számot.
- Itt Horváth-lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk.
Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni. Kezét csókolom!
- Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt, udvarias ember az alapfokon.
A tanítónő felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- .. Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel.
Még egyszer: Itt nincs egyetlen egy Zolika sem! Megértette?
- Hallottátok, hogy reagál egy ember a második fokon.
Most jön a legmagasabb fok.
A tanító néni felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Már megint te vagy, te hülye ku.... Menjél vissza a jó ku.. anyádba,
ahonnan jöttél.
Vagy hülye vagy, vagy te engem akarsz....
- Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka.
Egy vöröshajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból:
- Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat!
- Mutasd meg, Jenőke.
A gyerek felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Itt Zolika, volt valami hívás a számomra?
Tuesday, May 13, 2008
Gyerekek
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment